A kapcsolat - 1. rész
Hogyan működik a terápia? Mi történik ott az emberrel? Hogyan lehetséges, hogy a puszta beszélgetések megváltoztatnak? Ez lehetetlen és érthetetlen...vagy mégsem?
Nagyjából a terápia hetedik, nyolcadik hónapja körül jöttem rá - amikor jelen blog írásában időben majd odaérek részletesebben kifejtem a felismerést - egy nagyszerű dologra. Rájöttem, hogy tulajdonképpen miként is működik a terápia, hozzáteszem az én esetemben, hisz ez a blog az én utamról szól, de gyanítom és ebben szinte biztos vagyok, ez azért más esetében is így működik. Legfeljebb nem ilyen rövid idő alatt kerül a kapcsolat ilyen mélységbe mint nálam, de előbb vagy utóbb ez lenne a cél... a terápia célja:
A kapcsolat, ami engem szolgál.
A mókus elfogad, empatikus velem és hiteles ( kongruens ). A kapcsolatunkban őt így élem meg. Amit gondol és amit tesz az ő maga. Azt teszi amit gondol. Amit közöl felém, azt tettével alá támasztja. Hitelesen képviseli azt a valakit akiben megbízom és akinek elfogadom jelenlétét. Mivel én elég mély vagyok és nyitva tartom a szemem, észrevettem, hogy a felém való megnyilvánulása egybevág azzal amit képvisel,mintegy bizonyítva hitelességét. Cselekedete egybevág attitűdjével és ezzel tovább növeli a bizalmam, feltétel nélküli elfogadásával pedig szeretetem váltja ki. A kettőnk között kialakult szabályozott kapcsolat rám nagyon pozitívan hat. Mintául szolgál és maga a kapcsolat mutatja a helyes utat, melyben helyesen élem meg magam Önmagam előtt. Nagyon gyakran, szinte minden alkalommal az ülés alatt átélem a teljes jelenlétet és sokkal közelebb kerülök Önmagamhoz. Ezen állapot eléréséhez a hiteles kapcsolat nagyban hozzá segít.
Elfogadás. Empátia. Hitelesség.
A mókus felé megélt bizalom kialakulásának fő alkotóelemei. A későbbiek folyamán maga a kapcsolat mint önálló eszköz kelt életre, hatott rám vissza olyan nagy erővel, hogy önmagamba vetett bizalom és elfogadás kialakulását teljes mértékben támogatta. A kapcsolatunk felettünk áll. A kettőnk által létrehozott híd bennem önálló életre kelt, húz magával és további fejlődésre az út folytatására ösztökél. Az én meglátásom szerint hárman vagyunk a terápián.
A mókus, én és a kapcsolatunk.
A mókusban megélheted és viszontláthatod a szüleid, a szerelmed, a testvéred vagy barátod. A felé megélt érzésekben az köszön vissza ami te magad vagy. A felé megélt érzésekben volt düh, szeretet, féltékenység, szerelem, erotika, félelem, szorongás, vágyódás és még megannyi... várt és nem várt érzelem... DE! A kapcsolatunk ezen mind felülkerekedett, tiszteletem és tartásom Önmagam, a mókus és a kapcsolat felé segített ezen érzelmeket a helyén kezelni, helyesen értelmezni és kontrollálni anélkül, hogy megfelelnék bármiféle íratlan szabálynak vagy elvárásnak... pusztán, pőrén az Önmagam által diktált alap erkölcsi rendnek feleltem meg...pusztán, pőrén...
Hamarosan innen folytatom...
